A Célkeresztben – regény az intimitásról és a női örökségről
Sylvia B. Kiss regénye
Magyar nyelvű kiadás
Borítóterv: Sárvári Marianna
MaGra Design
A könyvről
Egymondatos könyvleírás
Öt nő, öt különböző élet, öt út ugyanahhoz a kérdéshez: hogyan lehet úgy szeretni és kapcsolódni, hogy közben önmagunkat se veszítsük el?
Rövid könyvleírás
Öt nő. Öt különböző élet. Öt történet arról, mit jelent nőként szeretni, vágyni, gondoskodni, teljesíteni, sebezhetőnek lenni és közben önmagunknak maradni.
Maddison a kontroll és a teljesítmény mögött keresi a valódi intimitást. Lana azt tanulja, hogy a kötődés nem az autonómia feladása. Myla számára a gondoskodás akkor válik szabaddá, amikor önmagát is beengedi a körébe. Nadia a túlélés reflexei mögül próbál visszatalálni saját testéhez, vágyaihoz és biztonságához. Demi pedig ráébred, hogy a vágyott intellektuális társban a „társ” éppen olyan fontos szó, mint az „intellektuális”.
A Célkeresztben többszólamú kortárs regény intimitásról, női örökségről és azokról a láthatatlan mintákról, amelyeket magunkkal viszünk a kapcsolatainkba.
Részletes könyvleírás
Mi történik, ha egy nő már mindent megtanult arról, hogyan legyen erős, önálló és sikeres, de arról jóval kevesebbet, hogyan maradjon önmaga akkor is, amikor szeret, vágyik, gondoskodik vagy éppen szüksége van valakire?
A Célkeresztben öt nő történetén keresztül vizsgálja az intimitás és az autonómia közötti, sokszor láthatatlannak tűnő határvonalakat. Maddison O’Sullivan sikeres ügyvéd, akinek a kontroll és a teljesítmény szinte második természetévé vált. Ikertestvére, Myla textilrestaurátorként mások által sérülékenynek hitt dolgokat őriz és állít helyre, miközben saját életében kell megtanulnia, hogy a gondoskodásnak ő maga is lehet a tárgya. Lana Henriksen az anyaság, a szakmai önazonosság és Liamhez fűződő kapcsolata között keresi annak lehetőségét, hogy a kötődés és a szabadság ne egymás ellenében létezzen.
Nadia Wilson divattervezőként a kifogástalan külső és a szakmai kontroll világában él, miközben múltjának reflexei a testhez, a bizalomhoz és az intimitáshoz való viszonyát is meghatározzák. Ahhoz, hogy valóban szabad legyen, nem egyszerűen a saját hangját kell visszaszereznie, hanem azt a képességet is, hogy különbséget tegyen veszély és sebezhetőség között. Demi Silverman dramaturgként mások történeteinek szerkezetét pontosan látja, saját vágyait azonban már nehezebben olvassa. Amikor megtalálja azt a férfit, aki valóban intellektuális egyenrangúja, szembe kell néznie egy jóval kellemetlenebb felismeréssel: az intellektuális tökéletesség önmagában még nem teremt társat.
Az öt történet egymást tükrözve és átértelmezve bontakozik ki. Másként beszélnek teljesítményről, gondoskodásról, testről, anyaságról, vágyról és szerelemről, mégis ugyanahhoz a kérdéshez térnek vissza: lehet-e úgy kapcsolódni egy másik emberhez, hogy közben ne kelljen kisebbé válni?
A regény nőalakjai nem egymás változatai, és nincs egyetlen helyes válaszuk sem. Maddison számára a sebezhetőség, Lana számára a kölcsönösség, Myla számára az önmagára is kiterjesztett gondoskodás, Nadia számára a test és a biztonság visszaszerzése, Demi számára pedig az intellektus, a test és a lélek együttes jelenléte jelenti a továbblépést.
A Célkeresztben – regény az intimitásról és a női örökségről arról beszél, amit családoktól, kapcsolatainktól és a nőiségről örökölt történetekből magunkkal viszünk, és arról, mi történik, amikor eldöntjük, hogy nem kell mindent továbbvinnünk.
Műfaj és pozicionálás
Több nézőpontú kortárs regény · upmarket fiction · kapcsolati és társadalmi próza
A Célkeresztben öt női nézőpontból építkező kortárs regény, amely az irodalmi próza lélektani és nyelvi igényességét erős történetvezetéssel, kapcsolati dinamikával és nemzetközi közeggel kapcsolja össze.
Középpontjában nem egyetlen konfliktus, hanem a női élet különböző formái állnak: karrier és önazonosság, szerelem és autonómia, gondoskodás és önvédelem, test és vágy, barátság és örökölt családi minták. A regény feminista szemlélete nem férfi–nő szembenállásra épül, hanem azt vizsgálja, hogyan lehet az autonómiát és az intimitást egyszerre megőrizni, és hogyan válhat egy kapcsolat hatalmi tér helyett valódi partnerséggé.
A több nézőpont nem öt egymás mellé helyezett történetet jelent: a szereplők életútjai folyamatosan tükrözik és újra értelmezik egymást. Így rajzolódik ki egy sokszólamú női portré arról, mit öröklünk, mit választunk, és mit döntünk úgy, hogy nem viszünk tovább.
Öt nő – egy regény
A Célkeresztben öt nő története, akik ugyanannak az életkérdésnek öt különböző arcát élik meg:
hogyan lehet nőként autonómiát, intimitást és emberi méltóságot egyszerre megtartani egy gyors, zajos, igényes világban.
Öt külön élet, öt külön ritmus és mégis ugyanaz a mondat húzódik meg mindegyikük mögött:
„A szeretet nem hatalom, hanem önazonosság.”
Maddison O’Sullivan a kontroll feminizmusából indul: a fegyelmezett, teljesítményorientált, racionális nő, aki elhitte, hogy a hibátlanság a szerethetőség feltétele. Szála az etikai elmozdulás regénye: lassan lecsavarja a páncél szorító csavarjait, és megtanulja, hogy a kapcsolódás nem gyengeség, hanem döntés. Maddison hozza a próza elegáns fegyelmét, a tiszta dialógusokat és azt az intellektuális ritmust, amely a regény egyik fő tartópillére.
Lana Henriksen a meleg realizmus hangja: a gondoskodás és autonómia finom egyensúlya. Ő mutatja meg, hogy a hétköznapi élet apró rezdüléseiben is ott van az irodalmi súly az altatásban, a reggeli fényben, egy elhallgatott félmondatban. A Liam-mel való kapcsolata nem drámai harc, hanem lassú összehangolódás: két ember megtanulja, hogyan lehet egyszerre jelen lenni, szabadnak maradni és szeretni. Lana szála stabilizálja a regény érzelmi hőmérsékletét.
Myla O’Sullivan az empátia és figyelem lírai tengelye: a gondoskodás-etikát élő nő. A textilrestaurátorként végzett munkája metafora is: rétegek, fények, anyagok, érintések, és mindez átfolyik a kapcsolataiba. Abelitóval való története a csendből építkező szerelem: a gondoskodás mint kölcsönösség, a jelenlét mint választás. Myla a regény érzelmi fehér fénye: csendes, mély, atmoszferikus szál.
Nadia Wilson a trauma és önfelszabadítás őszinte, kemény regénye. Ő az, akinek ereje valójában reflexekből épült: a szégyenből, a gyermekkori bántalmazásból, a túlélésből. A couture világa számára nem csillogás, hanem páncél. Az Izland-epizód, a saját testének visszaszerzése, a Tanar-botrány és Jackkel való kapcsolata mind ugyanazt az ívet rajzolják ki: hogyan válik a reflexből választás, a páncélból jelenlét. Nadia szála a regény legsötétebb és legfényesebb pontja egyszerre.
Demi Silverman az öt hang metaszintű összekötője: a gondolkodás, önreflexió és vágy dialektikája. A dramaturg, aki mindent ért, kivéve saját szívét. Markus-szála a felismerés tere: hogy az intellektuális kompatibilitás nem pótolja a vágyat, és hogy a vágyott intellektuális társ kifejezésben a társ szó ugyanannyira lényeges, mint az intellektus. Demi története az ész világából való visszatérés a testbe és az életbe.
Ez az öt nő nem öt külön történetet mesél el, hanem ugyanannak a női tapasztalatnak öt árnyalatát.
Maddison kontrollja, Lana relációs autonómiája, Myla figyelmi etikája, Nadia testfelszabadítása és Demi intellektuális önvizsgálata együtt építik fel a regény feminista tételét:
A női szabadság nem az elszigetelődés, nem a harc és nem a túlélés kérdése. Hanem annak megtalálása, hogy az autonómia és az intimitás hogyan tudnak egy nyelvet beszélni.
Fő témák
Női autonómia
Mit jelent szabadnak lenni úgy, hogy közben kapcsolatainkban is jelen maradunk? A regény nőalakjai más-más módon keresik azt az autonómiát, amelyhez nem szükséges sem az elszigetelődés, sem önmaguk feladása.
Intimitás és kötődés
A közelség nem pusztán szerelem vagy vágy, hanem bizalom, figyelem, test, sebezhetőség és kölcsönösség. Öt történet, öt különböző válasz arra, hogyan lehet valóban közel engedni egy másik embert.
Hatalom és erőviszonyok
Ki dönt, ki alkalmazkodik, ki beszél, és ki marad csendben? A hatalom a regényben nemcsak társadalmi és szakmai pozíciókban jelenik meg, hanem a kapcsolatok legapróbb gesztusaiban is.
Családi és generációs minták
Amit örökölünk, nem feltétlenül kell továbbadnunk. A szereplők családi történetei azt vizsgálják, hogyan épülnek be a korábbi generációk elvárásai, félelmei és kapcsolati mintái a felnőtt nő életébe, és hol nyílik lehetőség ezek átírására.
Női barátság
A női kapcsolatok itt nem háttértörténetek, hanem megtartó struktúrák. A barátság olyan tér, ahol lehet kérdezni, vitatkozni, tükröt tartani, segítséget kérni, és ahol egy nőnek nem kell kisebbé tennie magát ahhoz, hogy tartozzon valahová.
A személyes döntések társadalmi következményei
A legintimebb választásaink sem légüres térben születnek. Karrier, család, test, párkapcsolat és önazonosság mögött társadalmi elvárások és kulturális örökségek húzódnak, így az, amit személyes döntésnek nevezünk, gyakran jóval túlmutat önmagunkon.
Kövesd a könyvet
Vásárlás / Elérhetőség
Google Books
Recenziós hozzáférés
A könyvhöz recenziós hozzáférés kérhető recenzensek, könyvklubok, könyves tartalomkészítők, influenszerek, sajtókapcsolatok és szakmai érdeklődők számára. Az alapértelmezett hozzáférést jóváhagyás után ellenőrzött online olvasási platformon biztosítom. Letölthető recenziós példány indokolt szakmai esetben külön kérhető.
Kiadási adatok
Nyelv: magyar
Megjelenés: 2026
Formátumok: EPUB, PDF, MOBI
ISBN
EPUB: 978-615-83160-0-2
PDF: 978-615-83160-1-9
MOBI: 978-615-83160-2-6
Szerző: Sylvia B. Kiss
Kiadó / imprint: Sylvia B. Kiss
Weboldal: sylviabkiss.com